Pásztorok emlékezete

Értéktáraink arra is lehetőséget nyújtanak, hogy ne kizárólag a közismert büszkeségeket, hanem eldugott, ismeretlen, a széles közönség előtt még felfedezésre váró, ám egykor használatban lévő és jelentős értékekre is ráirányítsák a figyelmet.

Így van ez jelen esetben is, az Ó-, vagy Szarvaskút néven jelölt víznyerőhely esetében is, amely egy Agyagliktól keletre lévő, napjainkban is használt legelő területén található.

A kőből kirakott kutat – amely minden bizonnyal forrásfoglalás – 19. századi térképek is jelölik, ám pontos története a múlt ködébe vész, mindenesetre régisége felől neve árulkodik.

Épített környezet, természeti környezet, agrár- és élelmiszergazdaság

46°53'59.0"N 17°43'12.6"E

Településünk határa sosem a szántóföldi művelésről volt híres, sokkal inkább volt jellemző a legeltető állattartás, amelynek emlékét ez a kút is őrzi. Mire is gondolunk pontosan?

Gyorsan hozzá kell tennünk, hogy a kút nem csak Akali, hanem Dörgicse szempontjából is jelentős, hiszen vélhetően használata a dörgicsei nyájak itatásához, valamint a piarista, korábban a koronaőri birtok legeltetéséhez is köthető. A kút szinte félúton fekszik Dörgicse és a Balaton (egészen pontosan Ságpuszta) között, így a Balatonra történő lehajtás során e helyen nyílt lehetőség az itatásra.

Jelentősége azért is kiemelkedő, hiszen a határban maradt fent egy olyan antropogén objektum, amelyet megújítva és rendbehozva jelenleg is funkciójának megfelelően, állatitatásra használnak.

Ugyan közvetve, de emlékeztet minket a Balaton-felvidéki pásztorélet és pásztorkultúra korábbi összetettségére, a társadalomban betöltött jelentőségére.

Törő Balázs