Az érték jellemzése:
1200 körül több kőtemplom épült a Balaton északi partján. A források szerint Akali az Árpád-házi királyok idején is templomos hely volt. Valószínűsíthető, hogy ebben az időben épült első templomunk, amelynek alapzati maradványai ma is megtalálhatóak az egykori iskolaépület, valamint a jelenlegi templom alatt.
Az 1333-as pápai tizedjegyzékben szerepel először az akkor Akali-Dörgicsének nevezett település temploma és Balázs nevű papja.
Akali későbbi sorsa azonos volt a többi faluéval: a török pusztításának esett áldozatul, 1548-ban felégették a falut, a templom is elpusztult.
Egy 1747-es egyházlátogatási jegyzőkönyvi bejegyzés szerint „a katolikusoknak valamikor volt szép templomuk, egy toronnyal, szép sekrestyével, most pedig romokban hever. A hívek Tihanyba járnak templomba.” 1777-ből értesülünk róla, hogy a falunak ugyan (ép) temploma nincsen, de harangállványon van egy harangja.
1824-ben a helyi birtokos Magyar Kegyes Tanítórend (piaristák) kezdi építtetni a templomot, ekkor a település egyházszervezetileg a balatoncsicsói plébánia fíliája.
1827-re épül fel az egyhajós, félköríves szentélyzáródású, három boltszakaszos egyház, falpillérekkel tagozva. Tájolása követi a középkori templomét, így kelet-nyugati irányú. A torony alatt nyitott előtér, ülőfülkékkel. A nyitott belépő fölött félköríves zsalus ablak. A torony háromszintes, tagozott, övpárkányokkal. Első emeletén a négy égtáj felé egy-egy félköríves ablak látható. Déli falán két köríves ablak. A félköríves szentély keleti falán befalazott szalagkeretes körablak látható. A sekrestyét a templom északi falához illesztették. A templombelső csehsüveg boltozattal, a félköríves szentély negyed gömb kupolával fedett. Két kőoszloppal alátámasztott kórus a helyi népi építészettel harmonizál, mellvédje klasszicizáló késő barokk, fűzér díszítéssel, benne emléktáblán (2.) örökítették meg a templom építésének évét.
Benedikálását 1827. szeptember 16-án Schwartz József füredi esperes végezte.
A kegyuraság bőkezűségéből felépült templomot Pestről látták el kehellyel, monstranciával és egyházi ruhákkal. A szentélyben két, Károlyi Gyula által 1936-ban készített, idealizált festmény is helyet kapott, az egyiken a Szent Család (5.), a másikon pedig a csodatevő Jézus (6.) látható.
A keresztelőkutat (7.) Máriahegyi János, budapesti szobrászművész készítette 1972-ben. A megrendelő az akali születésű Fournier Nándor volt, aki az adományozás idejében már az USA-ban élt.
Templomunk északi falán két festmény látható, melyeket Pesky József készített. Szent György lovag harca a sárkánnyal (8. ábra), és Loyolai Szent Ignác a Jézus Társaság megalapítója, kezében könyvvel, melyben a jezsuiták jelmondata olvasható (9. ábra).
A II. világháború során 1945. március 25-én megsérült a toronysisak, amelyet 1952-ben sikerült kijavítania a gyülekezetnek. 2012-ben ismét szükségessé vált a teljes toronysisak cseréje.
A templom színes ólomüvegablakait az akkor Ságpusztán élő, erdőgazdasági dolgozó, Slemmer Ferenc ajándékozta a templomnak. Három ablak a templom déli falán látható: Szent Ferenc, kordáján csomókkal, kezein stigmák. A hazánkért könyörgő Mária alakja, valamint az 1970-es évekig befalazott, ám az üvegablakok készítésekor kibontott kórusfeljáró ablaknyílásában az Erzsébet-legenda került megörökítésre. A negyedik ablak a sekrestye keleti falán hirdeti: „Szent László, könyörögj érettünk!”
Kétségtelen, hogy Sallai Lászlónak (címzetes prépost, tb. kanonok, esperes, plébános) az Akaliban 1934-től 1990-ig szolgáló egyházfinak tisztelete és alakja máig elevenen él a falu emlékezetében, mindez szimbolikusan „szent raktára” ablakán került megörökítésre.
Az ablakok Mohay Attila üvegfestő iparművész budafoki műtermében készültek, vélhetően 1972–73-ban.
Templomunk harangjait az első világháborúban elvitték. Csak 1927-ben kapott új harangot a templom.
Akalihoz tartozott Ságpuszta, ahol a kegyuraság cselédei laktak. A hetvenes évek elején a puszta helyére épült a Zánkai Úttörőváros. A majorság lakói Akaliba költöztek, a Sági utcában felépített házakba. Haranglábon állt kis harangjukat magukkal hozták, ez ma a római katolikus templom lélekharangja.
Az érték besorolása:
Épített környezet, kulturális örökség.
Az érték fellelhetőségének helye:
46.88047868105089, 17.74943591409298
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
Az 1827-ben épült templom vélhetően őrzi a középkori templom alapjainak egy részét, így a település legrégebbi épített emlékének számít, amely évszázadok óta a helyi közösség egyik legfontosabb közösségi tere. Az evangélikus templommal harmonizálva a Balatonból „kiemelkedő” templomdomb sajátos kisugárzású hely, amit nyugodtan nevezhetünk a település szívének.
A javaslatot benyújtó személy:
Hudák Józsefné, Törő Balázs
1. ábra 1827-ben a középkori templom alapjaira felépül a templom
2. ábra A torony nyugati homlokzatán az MDCCCXXVII évszám olvasható, mely arab számokkal a kórus mellvédjén elhelyezett emléktáblán is megjelenik
3. ábra Késő copf, kora klasszicista szószék, baldachin tetejének belső felén háromszögben megjelenő Isten szeme ábrázolással
4. ábra A főoltár 19. századi olajfestményén a keresztre feszített Jézus látható Máriával és Szent Jánossal. A templom búcsújának napja szeptember 14-e, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe.
5. ábra
6. ábra
7. ábra
8. ábra
9. ábra
10. ábra Szent Ferenc
11. ábra Szűz Mária, hazánk oltalmazója
12. ábra Szent Erzsébet
13. ábra Szent László lovagkirály